ST 10. nap (Schutzhaus Neubau – Weißseehaus)

Aki megnezi a terkepet, az eszre fogja venni, milyen tyuklepesekben haladunk. A mai cel, szinten az elorejelzett gyatra idojaras miatt, mindossze annyi volt, hogy keljünk át az egész túra legmagasabb pontjan, a Fraganter Schartén (2754 m).

Ehhez viszont fel 6-kor keltunk (aztan atzavarkodtunk az elottunk levo kutyás szoban), es 7-kor neki is indultunk.

Reggel (is) esore hajlott, bar nem esett folyamatosan, de sokszor rövidebb ideig. Optimista modon polora mar csak esodzsekit húztam, hiszen “ugyis felfelé megyünk”, hat nem volt eleg. Amit kiparologtattam, kb 2 fokosra hűlt a dzseki belsejen a szélben, aztan minden mozdulatnal ez a jégkása simogatott. Alábecsültem, mennyire hideg bír itt lenni. Mondjuk 38 °C-bol indultam otthonrol, kicsit nehez atallnom erre a nyari télre.

A Fraganter Scharte felé meg nagyon sokaig lathatok az aranyasas nyomai, sok a tárnabejarat (gondosan beomlasztva persze) es a falszerű kőrakás. A volgyben egy nagy épület romjai is megmaradtak még.

Kb 2500-on ertuk el vegleg a felhőszintet.

Azota megneztem neten, milyen volt a kornyek, mert en amugy csak a ködre fogok emlekezni belole meg a havasesore, ami fenn a hágón fogadott. Nagy ünnepséget nem is tartottunk odafent, 2 foto es menekultunk is lefele a masik oldalon.

A masik oldal kb egy masik kontinens, konkretan mondjuk az Antarktisz. Most 2380-on vagyunk, de fu alig nő, mindenhol hó, jég es sóderes murva. Ez a Mölltaler gleccser völgye (a gleccser mar alig észrevehető, szerintem 1-2 eve van hátra), ebben az időben pedig végképp ugy érzi itt magat az ember, mintha sarkköri kutatoszemelyzet lenne. Par pingvin siman beleillene a képbe.

Azota folyamatosan esik az eső es halovanyan kisut a nap. Nem mentunk tovabb, pedig elértük volna a Fraganter Hüttét (ahova viszont holnapra van foglalasunk).

Egyeduli vendegek vagyunk a Weißseehausban, amit 28 eve egy csalad visz, nyaron szemelyzet nélkül, telen +1 emberrel. Van sajat kutyajuk, aki feljar veluk a hazba, egy 10 eves, Semio nevű zsemle uszkár. A haziasszony volt annyira kedves, hogy hozatott Rubynak kaját otthonról a lányával, ugyhogy ők ki is erdemeltek az utolsó előtti “köszi”-biletankat. Kb egy hetre megint el vagyunk látva.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Powered by WordPress.com. , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: