AAT 19. nap: Végre egy igazi hütte! (Gerlitzen – Geigerhütte/Arriach)

Reggel egy gyors szétnézéssel búcsút vettünk a Gerlitzen csúcsától. Az idővel eddig még mindig szerencsénk volt, legalább ezen nem kellett aggódni.

A lefele út nem volt túl izgalmas, kivéve amikor helyenként nem volt ösvény. Sajnos idekint is előfordul, hogy erdészeti munkavégzés miatt szétcseszik a kereszteződéseket. Szerintem GPS nélkül még most is ott kóvályognánk valamelyikben…

Az út egyik érdekessége a gránit asztal (étkező). Itt megnéztem, hogy el tudnám-e vinni Rubyt a hátamon. Méretre el. 🙂

Aztán íme, erre vezetett az ösvény. Valamerre… 🙂

Arriach, egy falu, ami a napi célként szerepelt, egy mély völgyben fekszik, teljesen agrárfalu. Minden ház egy kis gazdaság, és mindenhol épp forgatták vagy betakaritották a szénát. A falvakból ilyenkor a teheneket felhajtják a hegyekbe, így az istállók és legelők lent üresek. A helyiek itt úgy mondják, hogy nyárra “szabadságolják az állatokat”. És ilyenkor a gazdák a közelből tudják gyűjteni a szénát.  

Útközben már a legkülönfélébb kutakkal találkoztunk. Mindből eddig talán ez a szobornak álcázott volt a legötletesebb, nagyon tetszett. 🙂

Arriach faluközpontja után felfelé indultunk – a másnapi etapon rövidítendő és könnyítendő, de nem az AAT-n mentünk, mert az a térkép szerint apróköves szórt út. Az alternatív út legalább gazos volt.

Karinthiának a falu fölött tálalható a földrajzi középpontja, amiről nem is felejtettek el megemlékezni. Még erdei webkamera is van itt, amivel fényképeztetgetni lehet.

Bérelhető parányi “Proenneke kunyhó” egy tarvágás szélén? Napi 55 EUR-ért egy ágy, egy sparhelt, kinti budi, no térerő, no folyóvíz? Ezen az áron szerintem csak vérbeli romantikusoknak… 🙂 De később megtudtam, hogy heti váltásban már egész nyárra le van foglalva. Hátha a Börzsönyben is beválna! 😉 

Estére a Geigerhüttét néztük ki magunknak, ami nagyon jó választásnak bizonyult. Betty, a gazda a 16 éves unokahúgával egyedül viszi a 11 férőhelyes kunyhót. A ház 1936-ban épült, áramot egy mini vízerőműből, vagy ha viharok után az nem működik, akkor egy kiszuperált tűzoltókocsi aggregátoráról kap. Eszméletlen hangulata volt. Recsegő fapadló, szűk kis lépcsőfeljárók, parányi ablak a tetőtérben, és minden sötétbarna.

Mindez egy gyönyörű völgyben… És így lett kerek a nap.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s