AAT 11. nap: A Soca-völgy (Bovec – Trenta)

Bovecből a Soca forrása, a Trenta-völgy felé indultunk, méghozzá a folyó mentén, ezért ha azt mondom, egész álló nap ezt néztük, akkor nem is hazudok sokat:

Bovec környékén még sok a kajakos, így az ösvény is sokszor tele van velük és a napi kirándulókkal is. Feljebb aztán egyre fogynak, és csak az autóúthoz közeli ösvényeket járja egy-két papucsos vagy gyerekes hétvégi turista.

Függőhíd annyi van, hogy a nap felére gyakorlatilag megunja az ember (kutyája is). 🙂

A Socát smaragdzöld folyónak is nevezik, és a színe tényleg valami elképesztő. Mindez a vízben oldott kalcium-karbonátnak, mészkőnek köszönhető, aminek az apró részecskéi megváltoztatják a fény hullámhosszát, úgy, hogy azt főleg a kék és a zöld tartományban verik vissza. (Eddy ezt a részt majd kérem, hogy lektorálja. :))

Karsztvidékeken a víz a medrét alkotó kőzetet is folyamatosan oldja, alakítja, vájja. A Soca Gorge nevű, általam szabadon Soca áttörésnek nevezett szakaszon a szűk átjárókon átrobogó víz néhol 15 m mély mederbe dolgozta már be magát.

Az áttöréstől feljebb már inkább egy nagy patak a folyó, sekélyen és szélesen elterül a medrében. Útközben többször elképzeltem, hogy nem is Szlovéniában, hanem épp Alaszkában csavargunk. 🙂

Rubynak nem volt jó napja, mert állandóan kiparancsoltam a vízből, pedig ő leginkább szerintem magában a mederben szeretett volna jönni. Sajnos megint elég rosszul nézett ki a talpa, így reggel rátekertem az első mancsaira a maradék gézt, a cipőket pedig megfoltoztam. Egy német házaspártól duct tape-et és egy gumis-szivacsos alátétanyagot is kaptam, ezekkel lettek feltuningolva az amúgy már tiszta rongyos kutyabakancsok. 

A feleség elmesélte, hogy régen sokat motoroztak szerze Európában, és még akkor tanulták meg, mi tartozik az úti túlélőkészletbe. Pl. 5 km duct tape 🙂

Megköszönöm, másként meghálálni nem is nagyon van mivel, de csak legyintenek. “Travellers help travellers” – mondják, legalább mi tartsunk össze. 🙂

Nem akartunk feltétlenül végiggyalogolni a napi távon, de estére mégis elértük a Trenta-völgyet. Trenta már a Triglav Nemzeti Parkban, a Júliai-Alpok szívében van. 

Körös-körül 2000 m körüli csúcsok, egészen lenyűgöző látvány. Innen nem messze ered a Soca, és innen lehet feljutni a Vrsic-hágóba is, amit most épp 3 napra lezártak a forgalom elől. Úgyhogy a madár se jár erre, nagyjából csak mi vagyunk és a még mindig kicsit havas hegycsúcsok. 

Emlékszem életem első klettersteig túrájára a Raxon, a Weichtalhausból gyalogoltunk fel a Teufelsdbadstubensteig beszállásához. Először ott vettek így körbe hegyek. Sehol nem látszott kijárat, de mi csak mentünk, beljebb es beljebb a katlanba. Egy idő múlva nem kicsit aggódva meg is kérdeztem Katona Lacit: “De Tanár úr, hol fogunk innen kijutni???” Laci meg csak nevetett.

Azóta tudnak végtelen nyugalommal eltölteni hegyek, amik körülvesznek. Idelentről egyszerűen csak még nem látom rajtuk az utat. 🙂

AAT 11. nap: A Soca-völgy (Bovec – Trenta)” bejegyzéshez egy hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s