Reggel húztuk a nyúlcipőt, mert délutánra viharokat mondtak, és Cormonsban sem volt foglalt szállásunk, így a napi táv mellett szálláskeresés is várt még ránk.
Gradisca egy kedves kis városka, szép sétálóutcával. Ilyen:
Még kell hagyni: a meteoblue itt is hajszál pontosan megmondja, mi fog az égben történni! Egy óra magasságában már állandó morajlás volt, és egy magasabb pontra érve lám, mi fogadott…
Az első vihart kibekkeltük egy családi ház garázsbejárójában. Ruby nem nagyon kedveli az égzengést, itt meg ráadásul nem simán dörög, hanem iszonyúan csattog, és közben folytonos moraj hallatszik… A legnagyobb baj pedig az volt, hogy éjjelig ez a műsor a meteo szerint.
Szállástippért battyogunk be egy Cormonshoz közeli szőlőbirtokra, aztán kaptunk egy szuper kis kedvezményes szobát a rezidenciában… ugyan disconto is egy vagyon, el sem árulom, mennyi, de mivel azóta is félóránként ideér egy-egy vihar, és a ház előtt a kertben bokáig ér, az úton pedig hömpölyög a víz, plusz jég is esett már, nem érzem rossz döntésnek. Kaland a sátrazás, de nem akarom megutálni ezt az utat. Persze ilyenkor kiváltképp bírja az ember értékelni az otthonát, ahova normál esetben behúzódik ilyen fos időben… úgyhogy kicsit honvágyam van, miközben a fürdőszoba kövén begyújtom a benzinfőzőt a vacsorához…
A birtok amúgy filmekbe illő, a meseszép egyszerűen nem kifejezés rá.
Holnap, ha minden jól megy, már Szlovéniában leszünk. Egy-egy frissebb képet két blogposzt között az instán találtok. Küldjetek jobb időt! 🙂
Lekerült a kiscipő?
KedvelésKedvelés