Reggel próbát tettünk Angie kedvenc kisállatos boltjában. Lett kutyacipő, így Ruby már abban folytatta az AAT-t. Proseccobol indultunk, és mivel nem akartam csalni, nem a rövidebb parti sétányt választottuk, hanem a hivatalos AAT kerülőutat fenn a hegyekben. Hàt kár volt. 😁

Az AAT Duino és Prosecco közötti szakaszát valószínűleg egy marketinges tálalta ki. A cél az (lett volna), hogy a turista megálljon a prérin egy-egy ‘osmizzàban’ fogyasztani. Ezek a helyek kb úgy működnek, mintha én a kertben piroskockás terítővel megtérítenék pár asztalt, és ebédet árulnék benne az árra járó népeknek. Még lenne hozzá mondjuk bodzaszörp, mert annak most szezonja van. Mindezt pedig egy kapura felhajtott, elszáradt faággal jelezném. 

A mai szakaszról fontos tudni, hogy 2-3 rész rosszul van kitáblázva. GPS nélkül lehet, még most is ott bolyonganánk. A forgalmasabb utakról néha levetetették a trailt, de ezek a terelések elég bénák, helyi Rózsadombokra visznek fel, ahol a helyi Rubint Rékák fintorogva ufónak néznek, miközben teljes útszélességű 4karikas SUVjaikkal próbálnak melleted elautózni. Mondjuk a kertjeik elég szépek, és legalább egymagukban nagyobbak, mint mondjuk Salgótarján összes közparkja együttvéve 

Szóval mostanra mindketten lerokkantunk bizonyos mértékig. Az én vízhólyagomhoz nagyban hozzájárult az a szuper vizhólyagtapasz, amit vészhelyzetre hoztam magammal, és félúton biztos ami biztos alapon felragasztottam a negyed ekkora kezdeményre. Most betadinos cérnával próbálkozom, hogy holnap másra is tudjak figyelni a lépéseimen kívül. Egyéb tippeket szívesen fogadok!